Könyvajánló - 2017. december

Laurent Gounelle: A benned rejlő kincs
(Trivium Kiadó, 2017)

Alice, a sikeres párizsi kommunikációs tanácsadó hazamegy Clunybe, ahol találkozik gyerekkori barátjával Jérémie-vel, aki katolikus pap lett. Jérémie lelki válságba kerül, mert napról napra szembesülnie kell azzal, hogy alig járnak templomba az emberek; alig egy tucat hívőnek prédikál. A meggyőződéses ateista Alice elhatározza, hogy segít neki, és saját módszereivel megvizsgálja a szentmise "marketingjét". Az ötlet azért vicces, mert ugyanazokat a kérdéseket teszi fel a papnak, mint amiket pl. egy mosogatógép-gyárosnak, de mintha rátapintana, mitől nem sikeres az ügy, és arra jut, hogy változtatni kell a "branden". Elkezdi olvasni a Bibliát és kutatásba kezd, egyházi személyiségeket éppúgy felkeres, mint például egy asztrofizikust, hogy kérdéseire választ kapjon, illetve más - keleti - filozófiákkal is megismerkedik A vállalkozást siker koronázza, a hívek özönleni kezdenek a templomba, ám Jeremie szembekerül egyházi feletteseivel.

Gounelle egy interjúban azt mondja, hogy Franciaország 200 éve szembefordult az egyházzal, s azóta teljesen elanyagiasodott, csak a siker hajhászása, a fogyasztás érdekli az embereket, s szükség lenne a megújulásra.
Bár a szerző megközelítési módja néhol bizarrnak tűnik, de célja, hogy a lelki és szellemi értékek ismét a maguk helyére kerüljenek. Ezzel a megközelítési móddal lehet egyet érteni, vagy ezen gondolatok hatására a számunkra üdvözítő más utat járni.

A Kiadónál eddig megjelent könyvek: Az ember, aki boldog akart lenni, A nap, amikor megtaláltam a boldogságot, Amikor Isten inkognitóban jár

Colson Whitehead: A föld alatti vasút
(21. Század Kiadó, 2017)

Pulitzer-díj, 2017!
Nemzeti Könyvdíj (USA), 2016!
„Az Év Könyve”, Amazon.com, 2016!
The New York Times-bestseller, 2016!
„Az Év Könyve”, The New York Times, 2016!

Cora rabszolga egy georgiai ültetvényen, az élete maga a pokol – a környezetében talán senki sem szenved annyira, mint ő. Anyja magára hagyta a fiatal lányt, ráadásul barátai sincsenek, hiszen a rabszolgákat nem csupán az ültetvényesek sanyargatják, hanem ők maguk is gyötrik a társaikat, kegyetlenül, brutálisan. Cora úgy látja, nincs más lehetősége, mint a szökés. Amikor először hall a föld alatti vasútról, a rabszolgák északra menekítésével foglalkozó, titkos szervezetről, elhatározza, hogy bármi történjék is, útnak indul. Nem is sejti, milyen hosszú és gyötrelmes út vár rá…

Colson Whitehead fordulatos, megindító regénye, A föld alatti vasút (The Underground Railroad) az 1800-as évek Amerikájába repíti az olvasót, ahol rabszolgatartók és abolicionisták feszülnek egymásnak szóval és tettel, s ahol a szökött rabszolgák és segítőik büntetése kínhalál – a feketék élete ugyanis sokak szemében nem annyira értékes, mint fehér embertársaiké.
A kötet az elmúlt év talán legnagyobb irodalmi szenzációja és egyik leghangosabb könyvsikere. A hírek szerint a történetből az Oscar-díjas Holdfény című film rendezője, Barry Jenkins készül sorozatot forgatni.

Michael Chabon: Ragyog a hold
(21. Század Kiadó, 2017)

A Pulitzer-díjas Michael Chabon újabb irodalmi remekművel jelentkezik igazságról és hazugságról, családi legendákról és egzisztenciális kalandokról, valamint azokról az erőkről, amelyek el akarnak bennünket pusztítani.

A regény egy öregember halálos ágyon tett vallomása, akire az elbeszélő csak úgy utal, "nagyapám". A történetben szerepel őrület, háború és kaland, vágy, szex és közönséges szerelem, egzisztenciális kétely és rakétamodellezés, az ötvenes évekbeli amerikai technológia futurista vágyai és démoni alapzata, mindenek felett pedig a titkok és hazugságok pusztító hatása és kreatív ereje.

A ragyog a hold című regényben a szerző egy egész kort zsugorít egyetlen életbe, és egyetlen életet egyetlen hétbe a háború előtti Philadelphia zsidó nyomornegyedeitől Németország elfoglalásáig, egy floridai nyugdíjas falutól egy New York-i börtönig, az amerikai űrprogram aranykorától "az amerikai évszázad" alkonyáig. Egy élet sodró, megható, tragikomikus, alaposan kikutatott és abszolút fiktív átirata, egy olyan életé, amely átível a huszadik század sötét szívén.

A könyv egy olyan hazugság, amely igazat mond, olyan kitaláció, ami tény; Michael Chabon legmerészebb és legmegindítóbb műve.


David Ebershoff: Pasadena
(I.P.C. Kö
nyvek Kft., 2017)

A dán lány és A 19. feleség című regények szerzője ebben a művében Linda Stamp életének történetét meséli el. Linda 1903-ban született egy kaliforniai hagymafarmon. Életét három férfi határozta meg: féltékeny bátyja, Edmund; az egykori lelencgyerek, Bruder, akit a lány apja hozott haza az első világháborús európai frontról; és egy pasadenai narancsültetvény tulajdonosa, Willis Poore. A regény gerincét Linda kalandos és romantikus élettörténete alkotja, de a szerző egy-egy villanással bemutatja a főszereplő mexikói anyjának és német származású apjának életét, a szesztilalom béklyójában vergődő Kalifornia mindennapjait, a tanyát és a kisvárost, ahol a lány felnőtt, és az éppen virágzásnak induló várost, Pasadenát, ahová a jó szerencse (vagy talán a balsorsa) vetette.
Egy sötét titkot rejtegető ingatlanspekulánssal együtt fedezhetjük fel annak a meghökkentő fordulatokat véve kibontakozó, hatalmas és elképesztő képnek a részleteit, amelyet tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy sokszor a hősnek tartott emberek a leghitványabbak, a legbecsületesebbnek gondolt, keményen dolgozó férfiak a legalávalóbbak, és a leggyengébbnek vélt nők a legerősebbek.
A történetet, mint víz a gyolcsot, átitatja a fülledtség, a forróság és a sejtelmes erotika, de gyönyörűen kirajzolódik benne a valódi, őszinte, bár félszeg szerelem is. A szerző - hasonlóan ahhoz, ahogy A dán lányban érzékeltette az énkeresés folyamatát - megdöbbentő, művészi tisztasággal mutatja be a konfliktusok és a félreértések kialakulásának menetét, a szerelmesek között lezajló sértődés-játékokat, amelyek során egy bizonyos pontig még van visszaút, de utána már nincs más, csak a megtépázott büszkeség miatt bekövetkező - sorsszerűnek hitt - eltávolodás.