A hónap verse 2017. október - Radnóti Miklós: Októbervégi hexameterek

Táncosmedrű, fehérnevetésű patak fut a hegyről,
táncol az őszi levél s taraján kisimulva elúszik.
Nézd csak, az árnyban a som fanyar ékszere villog a bokron
Még süt a nap, de oly érett már, csak a lassú okosság
s villog a fényben a kis füvek éle öreg remegéssel,
tartja az égen, hogy le ne hulljon: félti arannyát.
Lassu, okos vagyok én is e lassu, okos ragyogásban,
féltelek én is a tél hidegétől, tűzifa gondja,
téli ruhák vak gondja növekszik, apad szemeidben
s mint a lehellet futja be tükreit, árad az álmos
bánat a kék ragyogásban, a szádon a mondat elalszik
s ébred a csók. Feketén jön a hó, jön a tél, feketélnek
sarkai máris az őszi nagy égnek, a hajnali órák
léptei már sikosak. Gyere hát elaludni az esték
hosszú szakálla alá; nézd; gyermeked is vagyok én, de
felnőtt, nagy fiad és szeretőd, fele gondra is érett,
nemcsak a versre komoly. Fekszünk majd s hallgatom éji
füllel a szíveden alvó gond ütemét a sötétben.
Hallgatom és várok. S mint ifjú gólyafióka
ősszel szállni tanulván meg-megbillen az égen,
forgok a bő heverőn. S lassan tovaszállok a jajjal.
Átveszem és ütemes dobogása elaltat, elalszunk. –
ketten az egy gonddal. S míg elkap az álom, az éjben
hallani, csapdos az ősz nedves lobogója sötéten.

 „A szerelmes versek általában nem a feleségekhez szólnak… Ritka a hitvesi költészet az irodalomban, hisz a legnehezebb talán a mindennapokat, az egyformaságot versbe emelni, s közelről amúgy is minden másképpen látszik.” - írja Fűzfa Balázs irodalomtörténész. Radnóti Miklós különösen gazdag szerelmi lírájából azonban egy-két fellobbanástól eltekintve mindvégig a Fanni iránt érzett boldog, harmonikus szerelem hangja szól.
Gyarmati Fanni 1926 őszén ismerte meg Radnóti Miklóst. Radnóti 17 éves, Fanni 14 éves volt, ugyanahhoz a tanár-házaspárhoz jártak matematika korrepetálásra. Radnóti mindent megtett, hogy tetsszen Fifinek: 18 évesnek mondta magát, elcserélte a ceruzáikat, hogy legyen miért megszólítania a következő alkalommal. Az idilli diákszerelem kezdetben nem látszott elég erősnek: Radnótinak gyámja, Grósz Dezső kérésére egy textilipari főiskolára kellett mennie Csehországba, ahol megismerkedett egy német gépírókisasszonnyal, Klementine Tschiedellel (Tinivel). Radnóti egy év múlva visszatért Magyarországra - Tini nélkül. Kapcsolatuk Fannival elmélyült, és 1931 telén a lány azt mondta a fiúnak a Városligetben, hogy „Miklós! Én hozzád akarok menni feleségül.” A szülők akaratához igazodva azonban meg kellett várniuk, míg Radnóti ledoktorál Szegeden. 1935. augusztus 11-én összeházasodtak, közös otthonukat a Pozsonyi út 1. szám alatti ház második emeletén rendezték be. 1941-ig elsősorban Fanni tanári fizetéséből éltek, Radnóti alkalmi munkákat (szerkesztés, írás, fordítás) végzett.
Ferencz Győző a Radnóti Miklós élete és művészete című könyvében írja, hogy Fanni méltó szellemi társa, értő kritikusa volt a költőnek, a kapcsolatuk az egyenlőségen, a kölcsönös tiszteleten alapult. Az összhang ellenére Radnóti nem maradt végig hűséges: hatévi házasság után beleszeretett felesége barátnőjébe, Beck Judit festőművészbe. Viszonyukat a költő nem titkolta felesége előtt, és Fanni sem szakította meg Judittal való barátságát. Naplójában azt olvasni a viszonyról, hogy „ha Miklósnak örömöt okoz, örüljön”, a válás gondolata fel sem merült. A szeretők 1942 elején szakítottak, Radnóti a második munkaszolgálatából feleségének írt levelében, 1942 februárjában már múlt időben beszél Juditról: „Imádlak, és még szeretni sem hagyod magad. Hisz értelek én, tudom, hogy mit gondolsz. De tévedsz! Helytelenül látod a „J- ügyet” is. Igen, ez van… Inkább volt… De nem úgy, ahogy gondolod! Szeretlek! Téged szeretlek! És Terajtad kívül minden csak játék! Küldök egy verset is néked Édes! Kíváncsi vagyok, hogy mit szólsz hozzá… Ez az engesztelő vers volt az Október végi hexameterek.
Az 1930-as évek második felétől válik jellemzővé a haláltudat megjelenése, az erőszakos pusztulás víziója Radnóti költészetében, így ebben a versben is. A kötött forma, klasszikus műfajok megjelenése rend érzését adta a kaotikus, fenyegető világban. A címekben is megjelennek a műfaji, költészettechnikai utalások: párrímek, elégia, óda, himnusz, hexameterek. A forma fegyelme művészi válasz egy kaotikus világra, melyből hiányzik az emberség.
Az Október végi hexameterekben megjelenő tájban már benne sejlik a félelem. A békés, nyugalmas még aranyló őszi időben a nap már félti aranyát, feketén jön a hó, „feketélnek” az őszi ég sarkai, az ősz nedves lobogója sötéten csapdos. Érezzük, hogy baljós változások jönnek. Az anyagi, megélhetési gondok is nyomasztóak: Lassu, okos vagyok én is e lassu, okos ragyogásban, féltelek én is a tél hidegétől, tűzifa gondja, téli ruhák vak gondja növekszik, apad szemeidben. A vers második részében a szerelem és összetartozás olyan mélysége jelenik meg, mely több egy idillnél. Nyugalom, bizonyosság, bizalom és a biztonság, boldogság és szeretet egy fenyegetett és gyötrelmekkel teli törékeny világban.
Gyarmati Fanni 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának adományozta Radnóti teljes kéziratos hagyatékát. Élete csendesen, visszavonultan telt. Nem kereste a nyilvánosságot,  élete végéig őrizte férje emlékét.