Agatha Christie krimik februárra

Tavaly lett volna 120 éves Agatha Mary Clarissa Miller, azaz Agatha Christie, a detektívregény mûfajának királynõje. Az irodalom talán legnagyobb "tömeggyilkosa" összesen 147 kisregény, 15 dráma, és 90 regény szerzõje, de publikált Mary Westmacott néven is.
Mathew Pritchard, a világhírû írónõ egyetlen unokája így emlékszik rá:
olyan ember volt, aki képes odafigyelni másokra, máig emlékszem például a humorára. Elõfordult persze, hogy felismerték az utcán, de nem üldözte a média, a mai sztárlétrõl akkoriban fogalmunk sem volt.
Agatha Christie fordulatos élete során beutazta a fél világot, de Mathew szerint a családja és persze a munkája volt a legfontosabb számára. Ötleteit kis jegyzetfüzetekben gyûjtötte, innen választotta ki a legjobbakat. Ha úgy érezte, hogy a fejében készen áll egy történet, visszavonult, hogy megírja. Általában három hónap alatt elkészült: gyakran elõfordult, hogy részleteket olvasott fel a családnak, hogy tesztelje a hatást.
Karakterei ma már világhírûek és szinte saját életet élnek. Poirot az agymunka híve, a logika, de még inkább a pszichológia mestere. Vagy a bûncselekmény motivációja érdekli, vagy a bûnözõ, illetve az áldozat lélektana. Mivel az emberéletet szentnek tartja, szenvedélyesen kutatja fel, és leplezi le a gyilkost. Szentül hisz saját zsenialitásában. Mániákusan imádja a rendet, a szimmetriát, a tiszta áttekinthetõ dolgokat.
Miss Marple-t, a saját nagymamája ihlette, de azért volt benne saját magából is. Jane Marple minden bûncselekményt analógia, hasonlóság, párhuzamok segítségével old meg. Szerinte az emberi természet nem változik, csak a körülmények. Miss Marple, ha kiruccan kis falucskájából, akkor is egy nagyvárossá növelt St. Mary Meadet lát maga körül. Az emberek mind egyformák. És egy öreg kisasszony a világ bármely pontján talál egy fotelt, amiben kötögethet.
Sokan azt gondolják, hogy a hóbortos írónõ, Ariadne Oliver is önéletrajzi ihletésû, ám ezt Míathew Pritchard tagadja. Azon kívül, hogy Agatha Christie is szerette az almákat, és regényeket írt, nem sok minden köti össze õket. Mrs Oliver sokszor hangoztatja, szerinte a Scotland Yard-ot nõnek kéne vezetnie, mert a nõi megérzést semmilyen nyomozás nem pótolhatja. Ugyanakkor megérzései igen gyakran változnak egy-egy ügy során, és ezzel gyakran felbosszantja kedves barátját, Hercule Poirot-t. Az írónõ viszont azzal szokta vádolni a nyomozót, hogy csak gondolkodik, és nem cselekszik. Elõfordul, hogy Mrs Oliver cselekedni akar Poirot helyett is, ennek egyszer egy jól irányzott ütés és egy agyrázkódás a következménye Madame Oliver számára. Mindent összevetve a hölgy rendkívül szórakoztató személyiség, akinek burjánzó fantáziája, örökösen változó frizurája, és mindenrõl határozott véleménye van, és nagy segítséget jelent Poirot-nak.

Agatha Christie töretlen népszerûsége Mathew Pritchard szerint egyszerû, könnyen lefordítható történeteinek, e történetek varázslatos milliõjének köszönhetõ.  Szórakoztatni akart, örült neki, hogy az emberek olvassák és beszélnek a könyveirõl.  
A sikerre van még egy magyarázat: a bûn, a gonosz jelenléte, az igazságszolgáltatás örök téma az irodalomban. Christie-t komolyan foglalkoztatta a gonosz. Mélyen vallásos volt, hitt a kárhozatban és a pokolban. A frankfurti utas címû késõi kémregényében például a terrorizmust és a világuralom kérdését boncolgatja, vagyis olyan témákat, amelyek ma is igen aktuálisak.
Agatha Christie bûnügyi könyvei a XX. század elsõ felébe repítenek vissza bennünket.  Úgy ábrázolja az akkori angol életformát, hogy az olvasó teljesen belefeledkezhet ebbe a világba. A krimiken keresztül a vidéki élet, életforma változását is nyomon követhetjük. Agatha Christie rengeteg gyilkosságot és rablást agyalt ki, könyveiben mégsem találkozunk szörnyûségekkel, horrorisztikus jelenetekkel. Jó neveltetésének, tájékozottságának, és élénk fantáziájának köszönhetõen nem az elkövetés módján, hanem az indítékon, és a gyilkos személyének megtalálásán van a hangsúly.
Könyveinek cselekménye általában bonyolult, mégsem fedezhetünk fel bennük egyetlen következetlenséget sem.