Februári könyvajánló

Orhan Pamuk: Az ártatlanság múzeuma

„Életem legboldogabb pillanata volt, de nem vettem észre." Kemal, Isztambul egyik gazdag családjának sarja eljegyezni készül Sibelt, egy másik jómódú család szépséges leányát, amikor is egy véletlen találkozás egy húszéves lánnyal kizökkenti szépen elrendezett életéből. Füsun Kemalnak adja szüzességét, titkos szerelmi találkáik azonban veszélyesen távolítják őket attól az élettől, amit addig ismertek. Kemal kényszeresen gyűjti azokat a tárgyakat, amelyek Füsun szerelmére emlékeztetik, és "Az ártatlanság múzeuma" így válik hiteles krónikásává Isztambul színes és változó világának, a törtetők és lemaradók köreinek és egy férfi soha nem múló szerelmének. "Korunk kötelező olvasmánya... Pamuk rock sztár, guru, politikai szakértő és diagnoszta egy személyben, ő Törökország pulzusa." - The New York Times A Nobel-díjas Orhan Pamuk Törökország legnevesebb írója.

Szergej Lukjanyenko: Világok őre

Kirill, a teljesen átlagos, hétköznapi moszkvai fiatalember egy nap arra ér haza, hogy lakásában egy idegen nő lakik, aki ráadásul okmányokkal tudja igazolni, hogy már három éve övé a lakás. Az értetlen férfit végül rendőrök vezetik el. Munkahelyén azt állítják, a nevét sem hallották soha. Az összes hivatalban csak az idegen nő neve szerepel minden iraton. Kirillt a barátai, ismerősei egyik napról a másikra elfelejtik, mintha sosem látták volna. A személyi igazolványa is megsemmisül.
Mikor végleg kilátástalanná válik a helyzete, egy ismeretlen felhívja a mobilján, és új munkát ajánl neki, amolyan vámtisztviselői feladatot – egy más világokba vezető átjárónál. Kollégái, a „funkcionálisok” rendkívüli képességekkel rendelkeznek: szinte legyőzhetetlenek, sebeik villámgyorsan begyógyulnak, a betegségek elkerülik őket, lényegében csaknem halhatatlanok. Az egyedüli bökkenő: nem távolodhatnak el néhány kilométernél messzebbre állomáshelyüktől.

Fábián Janka: Az angyalos ház

A félreeső budai utcában álló romos házat, amely a homlokzatán lévő angyalszobrokról kapta a nevét, a XXI. század első éveiben életveszélyesnek nyilvánítják, és le akarják bontani, hogy szállodát, vagy lakóparkot építsenek a helyére. A közelben lakók azonban civil mozgalmat indítanak a patinás épület megmentéséért. Az elszánt csapat vezetője Zsuzsa, a gimnáziumi magyartanár, akit bár nem ott lakik személyes élmények fűznek az angyalos házhoz. Több mint tíz éve, egyetemista korában ugyanis rendszeresen látogatta az egyik lakót, a százéves Hilda nénit, aki lediktálta neki az emlékeit. Ezek a feljegyzések repítik vissza az olvasót az 1910-es évekbe, amikor az angyalos ház a fénykorát élte. Akkoriban nem csak a szobrok miatt nevezték így, hanem az ott lakó négy lány okán is. Hilda, Klári, Manci és Lina, a négy barátnő együtt élik át a századelőn a felnőtté válás, és persze a szerelem, valamint a vele járó elkerülhetetlen csalódások édes-fájdalmas élményeit. A ház titokzatos új lakója révén azonban akaratukon kívül még a korszak politikai cselszövéseibe is belekeverednek.

Emma Donoghue: A szoba

Az ötéves Jack számára a Szoba maga a világ. Itt született, és Anyával együtt itt eszik, játszik, alszik és tanul. Jack képzeletét számtalan csoda foglalkoztatja - a tojáshéjakból épített kígyó az Ágy alatt, a Tévében látott képzeletbeli világ, a kuckó a Szekrényben, a ruhák között, ahová Anya esténként lefekteti, hátha jön Patás... A Szoba Jack számára az otthont jelenti, de Anya számára börtön, ahol tizenkilenc éves kora óta - hét esztendeje - raboskodik. A Jack iránt érzett szeretetből egy egész életet épít fel a kisfiú számára tizenkét négyzetméteren. Ám ahogy Jack kíváncsisága egyre nagyobb, úgy nő Anya kétségbeesése is, hiszen tudja, hogy a Szoba hamarosan szűk lesz kettőjüknek. A történet, amely Jack egyszerre megható és vidám előadásában bontakozik ki, a szívfacsaró körülmények közepette is legyőzhetetlen szeretetről, az anya és gyermeke közötti elszakíthatatlan kötelékről mesél. Megrázó, felemelő és magával ragadó regény, amely mindvégig mélyen emberi és megindító marad.

Ormos Mária: A katedrától a halálsorig

E könyv főszereplője, a szociáldemokrata Ágoston Péter élete három, egymással többnyire összefonódó szálon pereg le az Olvasó előtt. Az egyik szál a tudós tevékenysége a jogtudományi tanulmányoktól a történeti és közéleti problémákat taglaló munkákig. A másik a politikába betévedt jó szándékú értelmiségi vergődését követi a merész és kudarchoz vezető vállalkozások mentén. Kezdődött ez a történet a belügyi államtitkársággal (Berinkey kormány), folytatódott a külügyi népbiztossággal, (Tanácsköztársaság) és befejeződött a külügyminiszteri poszttal (Peidl-kormány), hogy elvezessen az ellene is indított büntető perhez és a halálos ítélethez. A pályaív végállomása a moszkvai menedék, illetve a szabadulás a szovjet rendszertől a brit Munkáspárt fellépésének hatására. A harmadik szál egy megejtő szerelem története, amely ezt az embert a feleségéhez, Buzárovits Augusztához fűzte házasságuk 25 éve alatt.

Stefan Heym: Mindig a férj a hibás

Jól emlékszem még. Akkoriban vidám voltam és könnyű szívvel vagy legalábbis kiegyensúlyozott lélekkel járkáltam a világban, de mostanában rögvest az jut az eszembe, hogy mit csináltam már megint, az ingemen ott a folt, hogy került oda, különben is, épp elég tiszta ing van még a szekrényben, és ez a régi lestrapált nadrág, mindig úgy nézel ki mint egy hajléktalan, különösen ha valahova el akarunk menni, egyáltalán nem adsz magadra; és akkor elkezd bennem valami nőni, növekedni, nem tudom mi, de amikor ezt megemlítem a barátomnak a Mendel professzornak, a híres lélekbúvárnak, akkor ő azt mondja, Ez a bűntudatod; ha mindig minden félresikerül és megfeneklik, akkor mégis csak hibás valaki, és a dolgok állása szerint ki lehet az? Csakis te. Ezért tehát mindig a férjek a hibásak.

Eleanor Brown: Nyakunkon a boldogság

Az Andreas-lányok könyveken nevelkedtek. Édesapjuk, a különc Shakespeare kutató szinte csak versben beszél, és három lányát a nagy drámaíró műveinek szereplőiről nevezte el. Amikor kiderül, hogy édesanyjuk rákos, a nővérek visszatérnek a csendes egyetemi városkába és a szülői házba, hogy halálos beteg anyjuknak segítsenek. Vagy inkább azért, hogy lelki sebeiket ápolják? Rose egyetemi tanár, a család támasza, élő lelkiismerete. Ha végre össze tudná szedni a bátorságát, párjával együtt Angliában kezdhetne új életet. Babb fiatalon a csillogó New Yorkot választotta, de mostanra boldogtalan és kiégett. Cordy évek óta egyik városból és egyik kapcsolatból a másikba sodródott, végül a hirtelen rá szakadó anyaszerep elől haza menekül. Vajon képes lesz-e felelősséget vállalni egy ember életéért? Hamarosan felfedezik, hogy szülővárosuk, ahonnan fiatalon elmenekültek, sokkal több lehetőséget tartogat, mint ahogy évekkel ezelőtt gondolták. Rádöbbennek, hogy nélkülözhetetlenek egymás számára; s a jövőjüket meghatározó, fontos döntéseket is könnyebb egymást segítve meghozni.

Simon Tamás: Vérmacska avagy Alfi világuralomra tör

Alfium: a hülyeség kémiai reakcióba lépett egy macskával és rászabadult a világra. Szőrös ma azt mondta, hogy egy-két dolog meg fog változni, például lenyugtató lövedékez, vagy elad szervkereskedőknek Üzbegisztánba, a szőrömből pedig kesztyűt csinál. Szerinte teljesen retardált vagyok és esély sincs arra, hogy valaha normális leszek, úgyhogy neki is álltam szépen, módszeresen körbepisálni a házat. Mondjuk, ha rend lesz és fegyelem mostantól, akkor nem kell eladnia, mert elmegyek magamtól, esetleg olyasféle változások lesznek, hogy kikaparom a szemét, rászúrom a fogamra és azzal törölgetem a seggem. Mit képzel már? Tényleg, mit képzel Szőri, ez a balfék? Mert hogy Alfi, ez a két fröccsért kapott szőrgombóc mit képzel, arról igen részletes és cizellált képet kapunk a naplójából. Kezdve azzal, hogy ő maga az Atyaúristen, ősrobbanással, káosszal, macskarmaggeddonnal egyetemben. Alfium: úgy hat, mint a morfium. Függeni fogsz! Légy alfinista, különben kurva világ lesz!

Jane Green: Álomnyaraló

Ülj be a kedvenc karosszékedbe, rendelj egy pizzát, és élvezd Jane Green legújabb regényét! A különc Nan Powel kényelmesen és boldogan él Nantucketben, a varázslatos tengerparti üdülővárosban azóta, hogy férje, Everett öngyilkos lett. Felhőtlenül telnek a napjai, míg nem tőzsdeügynöke közli, hogy a pénze elúszott, és az asszonynak el kell adnia imádott házát. Nan mérlegeli helyzetét, és úgy dönt, panziót nyit otthonában. Vendégei, akik bekopogtatnak hozzá, valamennyien életük fordulópontjához értek és a nagy ház megtelik nevetéssel, vidámsággal és persze könnyekkel. Daniel épp külön költözött a feleségétől, és végre szembenéz valamivel, amit éveken keresztül megtagadott és eltitkolt magában; Daff szívét is a válás törte össze, és már nagyon vágyik arra, hogy kipihenje 13 éves lánya dühkitöréseit. Nan Powel fia, Michael szívét pedig egy pusztító szerelmi kapcsolat szorítja össze. Nan szélesre tárja a szívét és házát a vendégei előtt, de nagyon megrázza, amikor az egyik vendége rokonában olyasvalakire ismer, aki az ő múltjában is fontos szerepet játszott: ez az illető fenekestül felforgatja az életét.

William Faulkner: Sartoris

A Sartoris önéletrajzi fogantatású családregény. A dinasztiaalapító legendás John Sartoris ezredest dédapjáról mintázta Faulkner, s a regény egyik hangsúlyos alakja a szerző ifjúkori önarcképe: az első világháborúból hazavetődő Sartoris unoka, Bayard. Mint minden Faulkner-mű, a Sartoris is korunk sorskérdését faggatja: azt vizsgálja, hogyan birkózik meg a modern tudat a régi időkből rámaradt örökséggel. Az olvasó, ha megismerni kívánja ezt az Újvilágot a huszadik század talán legnagyobb regényírói életművét , a felfedezések valóságos aranybányáját lelheti benne.