A hónap verse - 2010. június
A hónap verse ezúttal egy oroszul író csuvas költõé, Gennagyij Ajgié. Az Ajgi név pogánykori eredetû, jelentése „Az, ami”. A Gennagyij név az anyakönyvvezetõ akadékoskodásának az eredménye, Ajgi a „Hunnadi” „Hunok ivadéka” nevet kapta volna. A költõ sámánnemzedékek leszármazottja, alapélménye a csuvas sámánvilág természetközelisége, táj- és tágasságigénye, a rokoni-vérségi kötõdések törvénye és az orosz-pravoszláv istenhit.
Költõi eszközei számos forrásból táplálkoznak: hatott rá Baudelaire és a XX. századi francia költészet, az orosz avantgarde, és ott munkálnak benne a csuvas sámánékek, ráolvasások nyelvi, ritmikai törvényszerûségei.
(Cseh Károly fordítása)
Játék, játék, ó forgás varázsa! –
pörög a kert tarka csigaháza,
csúcsa a szilfa leveles ága –
pörög a lélek búgócsigája,
emel a fénybe, ledob a sárba.
Boszorkánykonyhámon lángoló szeszt
fõztem én csodás vendégeimnek -
hajszálanként fontam össze õket,
mint ujjon a bábokat, pörgettem;
s riadt csibék lettek, szétrebbentek
erre-arra:pi-pi-pi! –
héja szárnya a kezem.