Farsangi hírlevél

A farsang a vízkereszttől (január 6.) a húshagyókeddig (hamvazószerda előtt, húsvétvasárnap előtti 47. nap), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Ezt az időszakot hagyományosan vidám lakomák, bálok, mulatságok jellemzik. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette zajlik, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendeznek karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást, ami 2009-ben felkerült “Az emberiség szellemi kulturális örökségének” reprezentatív listájára. Ezt a különleges hagyományt ismerteti meg a gyerekekkel Takács Viktória gyönyörűen illusztrált könyve.

Takács Viktória: Busó mese

Didergősen, unalmasan indult a februári nap. Ám Misi és a testvére, Dórika jó mókát eszeltek ki: mindenféle rémpofákat rajzoltak, s ezeket kitették az ablakba. Ekkor ért haza Apa, aki meglátva a rajzokat, rácsodálkozott: de hát ezek busó maszkok! Rögvest megszületett az ötlet: Misivel és a kisfiú kedvencével, Rókussal, utazzanak el Mohácsra, és vegyenek részt az épp esedékes busójáráson. Misinek nagy élményben volt része: a színes forgatagban számtalan busóval találkozott, részt vett a nagy máglya meggyújtásán, s megismerte a busók és e furcsa farsang érdekességeit.

Ha szeretnék a könyvet „átlapozni”, kattintsanak a következő linkre:

https://www.youtube.com/watch?v=NnZiQeVSiKA&feature=emb_imp_woyt

Forrás: Scolar Kiadó

A busóálarc elkészítése nem könnyű feladat. Az eredeti álarcokat fából faragták, viszont mi papírból is elkészíthetjük az ijesztő maszkokat.

http://www.busoalarc.hu/

https://jatsszunk-egyutt.hu/buso-alarc-gyerekeknek/

Farsangi fánk

 A farsangról nem csak a jelmezek jutnak eszünkbe, hanem az „eszem-iszom, dínom-dánom”is. Az „eszem”-részének legjellemzőbb étke a farsangi fánk, vagy szalagos fánk. Magyarországon a fánk csak a 19. században terjedt el, amit tényleg csak farsangkor, tehát vízkereszttől hamvazó szerdáig készítettek el. Napjainkban azonban ezt az íratlan szabályt már nem tartjuk be és a fánkot bármilyen alkalomra, sokféle formában el tudjuk készíteni.

Egy ​meszely az fél icce (Szabó Magda ízei 1.)
Egy ​czitrom hajával (Szabó Magda ízei 2.)

Szabó ​Magda hagyatékából előkerült két, kézzel írott,  recepteket tartalmazó füzetecske. A megsárgult lapokon található ételek sokszínűsége és érdekessége csupán kultúrtörténeti szempontból is kiadásra érdemesíti őket, ám ezen felül olyan emlékekről van szó, amelyek számos szálon kötődnek Szabó Magda életéhez és írói világához, és ahhoz a miliőhöz, amely a hétköznapokban körülvette őt. 

Forrás: Jaffa Kiadó

A „Farsangi fánk” receptje, Szabó Magda könyvéből:
1 font finom liszthez 10 lat vajat habzásig keverünk 14 tojássárgájával, 4 lat élesztőt ½ itcze tejet egy kevés sót, czukrot. Ezeket jól kidolgozzuk. Kelni hagyjuk és a szokott módon kiszaggatjuk és jó forró zsirban kisütjük. Megczukrozzuk és lekvárral föladjuk.
(A ma használatos mértékegységekkel: 1 font = 0,5 kg; 1 lat = 1,75 dkg).

Mi is farsangoltunk és fánkot is ettünk… Köszönjük szépen!