Sikeres és sikertelen nyelvtanulók - az előadás margójára

A nyelvtanulás még mindig divatos téma, nagyszámú közönséget vonzott Kovács Gábor Sikeres és sikertelen nyelvtanulók című előadása is. Mindannyian szeretnénk könnyebben, gyorsabban, kevesebb energiával magas szintű nyelvismeretre szert tenni. Sok olyan nyelvtanulási módszerről hallunk mostanában, amelyek rövid idő elteltével ígérnek sikert.  Nagy várakozással figyeltük tehát, mit mond a szakember, mitől válhatunk sikeressé. A végkövetkeztetések talán nem igazolták előzetes várakozásunkat. Az idegennyelv-elsajátítás során meghatározó a nyelvérzék, amely velünk született képesség, szoros kapcsolatban áll a munkamemória kapacitásával, és az egyén élete során nem változik. Az előadó, - a Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének munkatársa -  e mellett kiemelte, a kezdeti életkor fontosságát valamint a motivációt.

Mivel sok nyelvtanuló esetében a kezdeti életkort is a körülmények diktálják, ez utóbbi a leginkább befolyásolható olyan változó, amelynek szerepe rendkívül jelentős. A nyelvtanuló szeretne az idegen nyelv beszélőihez hasonlítani, vagy akár eggyé válni közülük. Olyan környezetben, mikor a nyelvtanulók a célnyelvi közösségtől elszigetelve tanulják az idegen nyelvet, a motiváció instrumentális formái is rendkívül hatékonyak lehetnek. A nyelvtanuló instrumentálisan motivált, ha azért tanulja a nyelvet, mert az bizonyos gyakorlati előnyökkel jár, pl. jobb állás, magasabb fizetés, szélesebb üzleti lehetőségek, tudományos információkhoz való hozzáférés, ill. gyermekek esetében a jobb iskolai érdemjegyek vagy akár a sikeres nyelvvizsgáért megígért ajándék.

Egy másik mostanában gyakran felbukkanó hipotézist sem igazolt a kutató. Gyakran felbukkan az a nézet, hogy a felnőttkori idegennyelv-tanulás éppen azért kevésbé sikeres, mert a természetes nyelvelsajátítási folyamatokat valamiképpen gátolják a szabályok tudatosítására támaszkodó nyelvpedagógiai módszerek. Sikeresebb nyelvtanulók lennénk, ha a nyelvórákon az anyanyelv elsajátítására jellemző körülményeket próbálnánk megteremteni? Az erősen kontrollált laboratóriumi kísérletek és az osztálytermi kutatások ezt a sejtést nem látszanak alátámasztani. A különféle nyelvtanulási feltételeket összehasonlító vizsgálatok az explicit (szabálytudatosító) módszerek előnyét mutatták; ráadásul úgy tűnik, a nyelvtanuló számára ideálisabb, ha konkrét magyarázatot kap (deduktív explicit módszer), mint ha – a 90-es években is népszerű pedagógiai felfogás szerint – olyan instrukciót kap, hogy példák alapján próbálja meg önállóan felfedezni és tudatosítani a mögöttes szabályrendszert (induktív explicit módszer).