Békák bújtak a tarnazsadányi bokrokba

Bújj, be béka a bokorba,
erre lépdel most a gólya,
ha rád talál hosszú csőre,
nem mégy többet esküvőre!
... fújták vidáman a tarnazsadányi elsősök a mesezenede mondókáját. Még vígabban énekelték a Virágéknál ég a világ kezdetű nótát, ütemesen dobolva, csörögve, csilingelve kis hangszereikkel a dal ritmusát. Miután jól elfáradtak a zenélésben áhítattal hallgatták végig a Békakirály meséjét. Gyönyörködtek a királyi esküvő ünnepi muzsikájában, megtalálták a királylány elveszettnek hitt aranydobját és minden eshetőségre csodacsináló varázspálcákat is készítettek maguknak.

A hírt küldte: Pauer Erika, Bródy Sándor Könyvtár