Idegen nyelvi könyvajánló - 2010. október

Tótfalusi István: Klasszikus szócsaládfák. Nyelvünk görög és latin eredetû szavai
Tudta-e Ön, hogy uniformis, transzformátor, református, informatikus szavainkban egyaránt a latin forma szó rejtõzik?
Ehhez hasonló érdekességeket fedezhet fel az olvasó a Klasszikus szócsaládfák címû könyvben. Tótfalusi István 125 görög és latin alapszó kultúrtörténeti és mûvelõdéstörténeti útját követi nyomon. Bemutatja, hogy a görög és a latin nyelvbõl kiindulva, az olasz, a francia, a német, az angol és esetenként más nyelvek közvetítésével milyen lépésekben, milyen hangalaki változásokkal, milyen jelentésmódosulásokkal alakult ki a magyar szó.
Az utószóban a szerzõ a két klasszikus nyelv történetét vázolja, valamint a könyvben felbukkanó, magyarázatra szoruló nyelvi jelenségeket ismerteti.
A kötetet a benne található értelmezett szavak és kifejezések betûrendes mutatója zárja.

A szó az élet tükre. Minden kornak megvannak a jellegzetes szavai.
Az idõsebbek emlékeznek még az orkánkabátra, a békekölcsönre, a fecske fürdõnadrágra, az ikertelefonra, a tantuszra és a társbérletre. A fiataloknak azonban már ismeretlenül és idegenül hangzanak ezek a szavak. Ezt felismerve a Tinta Könyvkiadó felkérésére Burget Lajos szerzõ 700 korfestõ szót gyûjtött össze szótárába, ahol felidézi, bemutatja és magyarázza õket. Még sokan emlékeznek a következõ jármûvekre: Csepel motorkerékpár, Dongó kerékpár, farmotoros Ikarusz. Sokan még talán hordták is az alábbi ruhákat: lódenkabát, viharkabát, klottnadrág. Volt, akit szülei a következõ csokiszelet valamelyikével lepett meg: Úttörõszelet, Újító, Inota, Ûrhajós szelet, Mecsek kocka. A mai tévénézõk közül is sokan nosztalgiával gondolnak vissza a következõ TV-mûsorokra: Táncdalfesztivál, Röpülj, páva!, Fekete – fehér, igen – nem, Riporter kerestetik
Ajánljuk az idõsebbeknek és a fiataloknak, hogy közösen idézzék fel a magyar történelem e korszakát. A gyûjtemény dokumentálja és segíti megérteni magyar sorsunknak a második világháborútól a rendszerváltásig tartó korszakát, hiszen Csoóri Sándor szavaival élve: mindegyik szóban ott van a történelem.

Herta Müller: Der König verneigt sich und tötet
Herta Müller 1953-ban született Romániában, a németek lakta Bánátban, Nitzkydorfban. 1973-tól 1976-ig germanisztikát és romanisztikát hallgatott a Temesvári Egyetemen. A diploma megszerzése után tanárként és fordítóként dolgozott, és ekkor kezdett írni is.
1984-ben, amikor megtagadta az együttmûködést a román titkosrendõrséggel, a Securitatéval, elbocsátották tanári állásából. Herta Müller azóta szabadfoglalkozású íróként dolgozik. 1987 elején férjével együtt áttelepült Németországba.
A román hatóságok által elrendelt publikációs tilalom ellenére Nyugaton már 1984-ben megjelent Niederungen címû elbeszéléskötete.Herta Müller ekkor lett a német irodalom "felfedezettje".
Egyedülállóan precíz és lenyûgözõ nyelven, virtuóz módon foglalkozik a román történelemmel és valósággal. Számos kötetével elismerést vívott ki a nemzetközi irodalmi életben: mûveit több mint 20 nyelvre fordították le, számos díjjal jutalmazták.
A Der König verneigt sich und tötet ("A király meghajol és gyilkol") költõi címet viselõ kötetében is a diktatúrában szerzett tapasztalataival foglalkozik, ezúttal egészen újszerû módon. A totalitárius állam nyelve áll a középpontjában: mit közvetít, és hogyan manipulálja az embereket ez a nyelv? Müller szerint Romániában a diktatúra idején az emberek mindennapjaikban fõleg a hétköznapi nyelvben élték ki az elnyomó rendszer miatt érzett dühüket. A mennyezetrõl lelógó egy szál villanykörtét orosz csillárnak hívták, a szotyolát orosz rágóguminak, s a káromkodást pedig olyan tökélyre fejlesztették, hogy egy-egy jól sikerült tiráda valóban levezette a feszültséget.

Azonban a román diktatúra mégis mindig sikerrel legyõzte kiszemelt áldozatait. A totális pusztulás akkor állt be, amikor az ember már nem tudta realizálni, hogy kicsoda, hol, mit cselekszik, s egyáltalán cselekvése, léte értelmezhetõ-e egyáltalán. Herta Müller akkor hagyta el Romániát, amikor a titkosrendõrség állandó zaklatásának köszönhetõen már azt sem tudta, hogy ha sír, miért, és ha nevet, akkor miért.(Forrás: Litera.hu)

Salamon Gábor, Zoltay Melinda: Huron’s Checkbook
Nyelvtani magyarázat … hûha … nyelvtani szabály … ajaj …Na végre egy példával! Szóval így kell csinálni. Ebben a könyvben csakis a példákkal találkozhat a tanuló, és nem kell átugrania semmilyen magyarázatot, szabályt, fejtegetést. Elég, ha követi a példamondatot, és helyes mondatot fog alkotni. Röviden ennyi a filozófiája a Huron’s Checkbooknak, amely az angol nyelvtan teljes áttekintését adja nyelvtani témák és problémák szerint csoportosítva, csupa autentikus és magyarra lefordított mondatban.