Novemberi könyvajánló

Follett , Ken: A megfagyott világ – Évszázad trilógia 2.

„A megfagyott világ" ott veszi fel a történet fonalát, ahol az 1. kötet abbamaradt: az öt - amerikai, német, orosz, angol és walesi - család egymásba fonódott életét ismerhetjük meg a Harmadik Birodalom felemelkedésével kezdődő, majd a spanyol polgárháborúval és a második világháború nagyszabású drámáival folytatódó, az amerikai és az orosz atombombák felrobbantásáig tartó időszakban, vagyis az 1930-as évek elejétől 1946-ig.
A német apától és angol anyától született Carla von Ulrich egyszeriben úgy érzi, maga alá temeti a náci árhullám; óriási bátorságról tanúskodó és szomorú következményekkel járó tettre szánja el magát... Woody és Chuck Dewar, a titkokat rejtegető két amerikai fivér is ki akarja venni részét a fasizmus elleni harcban, egyikük Washingtonban, a másikuk pedig a Csendes-óceán véráztatta dzsungeljeiben... Lloyd Williams, az angol diák a spanyol polgárháború tűzkeresztségében eszmél rá, hogy a kommunizmus ellen ugyanolyan elszántan kell harcolnia, mint a fasizmus ellen... Daisy Peshkovot, az Amerikában élő milliomoslányt kizárólag a népszerűség és az élvezetek hajszolása érdekli, amíg a háború meg nem változtatja az életét, nem is egyszer, hanem kétszer is, miközben unokabátyja, Vologya olyan pozíciót harcol ki magának a szovjet hírszerzésen belül, amely a háború kimenetelére hatással lesz.

Abell, Lucia Elizabeth Balcombe: A császár kis barátnéja

A kis Eliabeth Balcombe, a barátoknak és rokonoknak csak Betsy, szörnyen unalmasnak találta az életet Szent Ilona távoli szigetén. Szürke hétköznapok peregtek Balcombe-ék faházában James Town peremén, mígnem 1815 januárjában mindent megváltoztatott egy különleges vendég érkezése. Bonaparte Napóleon szállt partra a szigeten. Nemrég még Európa ura, most száműzött fogoly. Balcombe-ék, a többi szigetlakóval egyetemben, megdöbbenéssel fogadták a hírt. Hát még amikor Napóleonnak megtetszett a villájuk, a "Csipkebokor", és hozzájuk költözött. Betsy hamarosan leküzdötte elfogódottságát, hogy egy császárral él egy fedél alatt, és jó barátságba kerül vele.

Atwood , Margaret:  Guvat  és Gazella

Egy férfi, aki valamikor Jimmy volt, most Hóembernek nevezi magát, és egy fán él nem messze a tengerparttól, óvakodva a kigykányoktól, a görmenyektől és a világot ellepő egyéb különös állatoktól. Egyetlen feladata, hogy vigyázzon a guvatkák csapatára, ezekre a tiszta lelkű, egyszerű gondolkodású, tökéletes emberekre, akik az ő menthetetlen faját felváltották a földön. Nem tudja, maradt-e még életben valaki az egykori emberiségből a nagy járvány után, s fejében minduntalan azok az események zakatolnak, amelyek elvezettek idáig: ehhez a pusztuló vagy épp most megújuló világhoz. És egyfolytában egy nő hangja kísérti: Gazelláé, aki a szeretője volt, de nemcsak az övé, hanem legjobb barátjáé, a zseniális Guvaté is, aki a guvatkákat létrehozta. - Margaret Atwood áradó fantáziával képzeli el a közeljövőt, amikor a kiváltságos kevesek a tudományos városaikban kedvükre alakítgatják az emberek és állatok génjeit, s közben a többség kaotikus plebsztelepeken éli egyre nyomorúságosabb életét.

Berman, Sabina: Én, én, én

Egy kopaszra nyírt, sebhelyes testű kislány ül a tengerparton, és egyre csak azt ismételgeti: Én, Én, Én. Beszélni tanul, miután éveken át elvadultan élt, mint egy kis állat, a part sós homokját ette, és nem volt kapcsolata az emberekkel. Mert ő, Karen Nieto más, mint a többiek. S amikor megérkezik Mazatlánba a nagynénje, hogy átvegye örökségét, a helyi tonhalfeldolgozó üzemet, és nagy türelemmel nekiáll megszelídíteni Karent, mindkettőjük számára egy új világ nyílik meg. Karen számára a nyelv, a kultúra, az emberek világa; a nagynénje számára pedig egy különleges elme, amely bizonyos dolgokban az idióták szintjén van, másokban viszont zseniális. Az autista kislányból, miután kínkeservesen megtanulja értelmezni az emberi gesztusokat, sikeres, sőt dúsgazdag felnőtt lesz, de furcsa gondolkodásával mindegyre meglepi vagy meghökkenti a környezetét. Mert Karen nem tud hazudni, és nem érti a metaforákat meg az eufemizmusokat. S a tengerben, a tonhalak és egyéb vízi teremtmények között mindig jobban érzi magát, mint az emberek között, akik olyan nagyra vannak azzal, hogy ők gondolkodnak. Hogy gondolkodnak, tehát vannak. Karen biztos benne, hogy ez butaság. Mert ő van, és kész. Minden és mindenki előbb létezik, és csak utána - néha - gondolkodik. -

Wilson, Timothy D.:  Ismeretlen önmagunk

Az önismeret az emberiség ősi vágya, de vajon lehetséges-e egyáltalán megismerni önmagunkat? Timothy D. Wilson úttörő könyvében a tudattalant új megközelítésben mutatja be: olyan mindent átszövő rendszerként, amely alapvetően meghatározza, kik vagyunk - mégis, nagyrészt hozzáférhetetlen tudatos énünk számára. Akkor hát hogyan ismerhetjük meg magunkat? Lehet, hogy a tudatos akarat, s ezzel minden, amit magunkról gondolunk, csak illúzió? Hol húzódnak a tudatos és tudattalan határai, van-e átjárás a két terület között, és mit jelent ez az önismeret szempontjából? Talán jobban járunk, ha befelé tekintés helyett kívülről figyeljük önmagunkat? A szerző olvasmányos stílusban, érdekes példák és kísérletek segítségével mutatja be, hogy amit magunkról tudni vélünk, az gyakran bizony igen távol áll a valóságtól. A tudatos hozzáférés korlátainak megértése, határaink felismerése az első lépés a valódi önismeret felé.

Jaspers, Karl: Mi az ember?

Karl Jasperst a 20. századi egzisztencializmus egyik fő képviselőjének tartják. Ő volt az a német gondolkodó, aki sokak számára minden más német gondolkodónál érthetőbbé tette a filozófiát.
Ez a – Hans Saner által szerkesztett és kommentált – kötet válogatás Jaspers filozófiájának legfontosabb területein feltett kérdéseiből és az azokra adott válaszaiból. Megoldást keres az emberi lét központi kérdéseire. Fő témái: az ember egzisztenciális szabadsága; a kommunikáció határai; tolerancia a hitéletben, valamint a szabadság és a demokrácia elterjedése. Hogyan képes a filozófia a célját elérni, miközben ott állnak mögötte korunk veszélyei: a totalitarizmus, az atombomba, a fundamentalizmus, a nihilizmus és a tudomány babonái. Jaspers nézete szerint ez csak akkor lehetséges, ha az értelem az igazság és a szabadság egyetemes útján halad. Ez a feladata a jövendő világfilozófiának, s ehhez mindenki által érthető gondolat és nyelvezet szükséges.

Kósa László: Művelődés, egyház, társadalom

Kósa László (1942) történész, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művelődéstörténeti Tanszékének professzora.Tanulmánykötetének átfogó problematikája: miként találják meg a helyüket az egyházak a fölvilágosodás utáni polgári társadalomban. A tanulmányok az egyháztörténet kevéssé ismert, illetőleg föltáratlan fejezeteit tárgyalják művelődés- és társadalomtörténeti, vagy történeti-néprajzi megközelítésben. Egy részük a magyar kultúra jellegzetes felekezeti tagolódásának keretében több egyház kérdéseit együtt elemzi, nagyobb hányaduk a protestánsokkal, elsősorban a reformátusokkal foglalkozik. A társadalom vallásosságát, az egyházi élet, vallási kulturális események, testületek, intézmények és egyesületek történeti alakulását, írók, közéleti szereplők, értelmiségiek felekezeti kötődését, továbbá kiemelkedő egyházi vezetők életét mutatják be.

Habermas Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete

Jürgen Habermas hatalmas kétkötetes munkája először 1981-ben jelent meg, és egyértelműen a 20. század második felének legjelentősebb társadalomelméleti teljesítménye, csak Max Weber nagy műve, a Gazdaság és társadalom hasonlítható hozzá. A kommunikatív cselekvés elmélete a kritikai társadalomelmélet alapjainak tisztázását tűzi ki célul. A kommunikatív cselekvés mint alapfogalom három tematikus komplexumhoz nyit utat, amelyek egymással szorosan összefonódnak: a kommunikatív racionalitás fogalmához, egy két lépcsős, a cselekvés és a rend szer paradigmáit összekapcsoló társadalomfelfogáshoz és egy olyan elméleti koncepcióhoz, amely a modernség paradoxonait az életvilág kommunikatív struktúráinak az önállósult, formálisan megszerveződött cselekvési rendszereknek való alárendelés segítségével világítja meg. Habermas korszakos munkája számtalan elméleti elágazásával az elmúlt harminc évben a társadalomfilozófia és az empirikus társadalomkutatás megkerülhetetlen alapműve.

Harle Tamás: Az újságírás mestersége és művészete

Életkép a szomszédból, A kígyó szorítása, A jegyzet egyetlen suhanás - A glossza egy gonoszkodó mitugrász, Tüske böki meg az olvasót, A bulvár olyan, mint a Tízparancsolat. Csak néhány címszó Harle Tamás forradalmian új felfogású könyvéből, amely lebilincselő, letehetetlen és elképesztően informatív. Úgy vezeti végig az olvasót a hírírástól a jegyzettéma kiválasztásán át a "puttonyos" interjúig az újságírás útvesztőin, hogy közben vele együtt egyetlen nagy kalandként éljük át a barangolást a műfajok birodalmában. Néhol izgalmas, akár egy krimi, másutt kacagtatóan könnyed, miközben mindvégig érezzük azt a tudást és elhivatottságot, amely a szerző tollát vezette. A jó interjú olyan, mint a jó szerelmeskedés - írja Harle Tamás. Ami azt illeti, ebbe a könyvbe bele lehet szeretni!