Könyvtárunkba került Bugát Pál kézzel írott naplója

 Bugát Pál kéziratát Dr. Gulyás Zoltán, Gyöngyös Város Díszpolgára adományozta a városnak.

A város vezetésének döntése alapján a kézirat a GYÖNGYÖK Vachott Sándor Városi Könyvtár Helytörténeti Részlegében került elhelyezésre.
A 19. századi „jegyzetfüzet” felbecsülhetetlen értékű. Orvostörténeti és helytörténeti szempontból is egyedülálló, értékes kézirat. A több mint négyszáz oldalas, legalább harminc évet átölelő napló igazi kordokumentum. Fontos, érdekes írásokat, jegyzeteket tartalmaz a reformkor és szabadságharc történelmi eseményeiről, a természettudomány, az orvostan fejleményeiről. Bőségesen olvashatunk benne tanácsokat a mindennapi életben felmerülő kérdésekkel kapcsolatban is.
Dr. Bugát Pál magyarul, latinul és németül írta benne a feljegyzéseit, melyek orvostörténeti, nyelvészeti és helytörténeti érdekességgel szolgálnak majd a könyv tudományos feldolgozását követően.

Gyöngyös, 2012. szeptember 25.
 

BUGÁT PÁL

Bugát Pál a reformkori nagy nemzedék egyik legaktívabb tagja, a századra jellemző „közéleti orvos” típus megtestesítője volt. 1793. április 12-én született Gyöngyösön. Bugát Pál szülőháza sajnos már nem áll. Pontos helyét ismerjük, az Országút út és a Bethlen Gábor utca között volt. Tanulmányait a gyöngyösi gimnáziumban kezdte, majd az egri líceumban folytatta. 1818-ban avatták orvosdoktorrá. 1824-ben pályázat útján nevezték ki a sebészek számára felállított elméleti orvostani tanszékre professzornak. 24 évi lankadatlan munkával jutott el pályája csúcsára, élettant, kór-és gyógytant, valamint gyógyszertant tanított - magyarul. 1848-ban a forradalom kitörésekor minden fontosabb eseménynél jelen volt. A honvédelmi Bizottmány Magyarország főorvosává nevezte ki. Világos után megfosztották állásától, bujdosásra kényszerült. Gyöngyösön, a ferences rendfőnök rejtegette szobájában. Később ugyan amnesztiában részesült, de az egyetemi katedrára soha többé nem állhatott fel. 1850-ben Budára költözött, idejét főként nyelvészkedéssel töltötte. Jelentős érdemeket szerzett a magyar orvosi műnyelv fejlesztése terén új szavak alkotásával. Neki köszönhető például az ideg, a láz, a genny, a tályog szavunk. Toldy Ferenc, akivel közösen indították az Orvosi Tár című folyóiratot emlékbeszédében így vall Bugát nyelvújító munkájáról: „Helyesen szólni Révay, Szépen Kazinczy, műszabatosan Bugát Pál tanították a nemzetet.” Bugát ötlete alapján alakult meg a Természettudományi Társaság. 1864-ben betegségére hivatkozva lemondott a Társaság elnöki posztjáról. 1865. július 9-én hunyt el.