Idegen nyelvi újdonságainkból ajánljuk - 2019. február

English for Everyone
Az English for Everyone című angolnyelv-oktató tankönyvcsalád anyagát kifejezetten arra tervezték, hogy a nyelvtanuló tanár segítsége nélkül, önállóan is fejleszthesse nyelvtudását. A kurzus négy szintből áll, mindegyik szinthez egy tankönyv és egy munkafüzet kapcsolódik. A tananyag a Közös Európai Referenciakeret (KER) A1–C1 szintjét öleli fel. A kezdőknek szánt 1. szint éppúgy ajánlható azoknak, akik csak most kezdtek el angolul tanulni, mint azoknak, akik már rendelkeznek némi nyelvtudással.
Gyűjteményünkben megtalálhatók a tankönyvek 1-4-ig, valamint a sorozathoz kapcsolódó, de önállóan is használható vizuális angol nyelvtankönyv.

Ady Endre: Sixty-Four Poems
Ez a kétnyelvű kiadás Ady 64 legismertebb versét tartalmazza magyarul illetve angol fordításban a Magyarországon élő, dublini születésű fordító Donald Gordon tolmácsolásában.

 

Rudyard Kipling: The Jungle Book
A dzsungel könyve novellagyűjtemény,  a benne szereplő novellák (pl: Riki-tiki-tévi, Kis Tumáj és az elefántok tánca, A királynő szolgái) túlnyomórésze az indiai őserdőben játszódik, s egy Maugli nevű kisfiúról szól, akit farkasok neveltek fel.
A történetek emberi tulajdonságokkal, személyiséggel felruházott állathősei egyrészt azt mutatják meg, hogyan kell erkölcsösen és nemesen élni. Minden novella egy-egy olyan verssel kezdődik és végződik, amely súlyos erkölcsi mondanivalót tartalmaz, és amely sorából kirajzolódik a dzsungel törvénye.  Itt ugyanis rend van, a dzsungelbeli életet törvények irányítják, amelyekhez ragaszkodni kell. A dzsungel törvényei ugyanazok a szabályok, amelyeket Kipling az emberek, a családok, a közösségek érdekében is helyesnek gondolt.
Másrészt A dzsungel könyvének bizonyos mozzanatai, minden nyersesége és félelmetessége ellenére azt sejtetik, hogy az ember ember volt a tűz előtt is, a civilizáció előtt is, akár az eszközhasználat előtt is, s valójában ott vált emberré, midőn önnön lelkének gyilkos ösztönével, antiszerepével, saját maga teremtette saját Sir Kánjával szembeszállt tűz nélkül, védelem nélkül, remény nélkül, mégis győztesen.
Mélyen, saját magunkba nézhetünk, s felfedezhetjük önmagunkban Balut és Bagirát, Akelát és Kát, Mauglit és Sir Kánt. Láthatjuk, hogy az élet dzsungel, s a benne lévő legnemesebb áramlások, akárha vándorló elefánt törzsek volnának. Mely elefántcsordányi élet-áramlások, ha megakadnak, csupán csak ésszel, leleménnyel, fantáziával továbblendíthetők. S láthatjuk, hogy a természettel való kapcsolat újragondolását saját tudatunkban és tudattalanunkban kell helyreállítanunk, mert bármennyire is kitaszít minket „a piros virág”, mégis a természet és a teremtett világ részei vagyunk, immár nem öntudatlan, kóbor kölyökként, hanem tudatos emberként.
http://drot.eu/article/termeszettel-valo-kapcsolat-ujragondolasanak-egy-lehetosege-avagy-dzsungel-konyve
A dzsungel könyve az a könyv, amely a nagyobb gyerekeknek és a felnőttek egyaránt élményt nyújt, és amelyet egy élet során talán többször is elolvashatunk, és miért ne olvasnánk egyszer eredeti nyelven is.

Juklian Barnes: The Sense of an Ending
Julian Barnes angol író, újságíró és tévékritikus. Első regénye, a Metroland 1980-ban jelent meg, és rögtön megkapta érte a Somerset Maugham-díjat. Regényeit a magyar olvasók is jól ismerik, hiszen több regénye A Flaubert papagája, az Anglia, Anglia és A világ története 10 és ½ fejezetben megjelent magyar fordításban is.
A The Sense of an Ending magyarul Felfelé folyik, hátrafelé lejt Karáth Tamás fordításában, a Partvonal Kiadó gondozásában jelent meg.
A regény középpontjában a magányosan élő, elvált és immár nyugdíjas Tony Webster áll, akinek hétköznapjait egy ügyvédi levél váratlanul felkavarja. Egykori barátja ráhagyja a naplóját. A napló olvasása közben negyven évvel ezelőtti szerelmek, barátságok, kamaszkori lázadások emlékei törnek a felszínre. Az idős férfi elhatározza, hogy felkutatja a rejtélyek kulcsfiguráját, első szerelmét, Veronicát. Személyes találkozásuk új megvilágításba helyezi a múltat és a saját felelősségét abban a tragikus halálesetben, amelyre már évtizedek óta nem gondolt.
Julian Barnes regényét 2011-ben jelölték a Costa Book Év Könyve címre is, végül ugyanabban az évben egy még rangosabb szépirodalmi elismerést, a Man Booker-díjat kapta meg régen nem tapasztalt, egybehangzó döntés nyomán.
A zsűri elnöke „gyönyörűen megírt, a 21. század emberiségéhez szóló" könyvnek nevezte a regényt, amely a személyes emlékezet működéséről, végső soron az életút számonkérhetőségéről szól hitelesen.