Könyvajánló - 2018. március

Dan Brown: Eredet (Gabo Kiadó, 2018)

Robert Langdon, a szimbolika és a vallási ikonológia harvardi professzora a bilbaói Guggenheim Múzeumba érkezik, hogy részt vegyen egy felfedezés bemutatásán, amely ,,mindörökre megváltoztatja a tudományokat". Az esemény házigazdája Langdon barátja és egykori tanítványa, Edmond Kirsch, a negyvenéves tech-mágnás, akit káprázatos találmányai és merész előrejelzései az egész világon vitatott figurává tettek. A mai este sem kivétel: azt állítja, hogy egy megdöbbentő áttörést jelent be, amelynek messzeható következményei lesznek.

Ám Langdon és a több száz vendég legnagyobb döbbenetére, az esemény még azelőtt tragikus véget ér, hogy igazán elkezdődhetne. Langdon kétségbeesett menekülésre kényszerül a múzeum igazgatónőjével, Ambra Vidallal. Barcelonába szöknek, és veszélyes kutatásba kezdenek egy jelszó után, amely megnyitja Kirsch titkát.

Langdonnak és Vidalnak meg kell találnia az utat a város labirintusszerű átjáróiban egy olyan ellenséggel szemben, amely minden fordulónál egy lépéssel előttük jár. A nyomot, amelyet követnek, csak rejtélyes szimbólumok és többértelmű modern művek jelölik, de Langdon és Vidal sorra megfejti a nyomravezetőket, és végül szemtől szembe kerülnek egy világrengető igazsággal, amely rejtve maradt - egészen mostanáig.

Dan Brown A Da Vinci-kód, minden idők egyik legolvasottabb könyvének a szerzője. További három bestsellert is írt, amelynek Robert Langdon, harvardi szimbólumkutató a főhőse: Inferno, Az elveszett jelkép, Angyalok és démonok. Két másik thrillere is nemzetközi sikert aratott: A megtévesztés foka és a Digitális erőd.

Vekerdy Tamás: Belső szabadság - Elég jó szülő - elég jó gyerek (Kulcslyuk Kiadó, 2017)

Tizenhét éves koromban a barátom anyja megkérdezte, hogy mi akarok lenni. Világcsavargó, válaszoltam. Hobó, a régi, Jack London-i értelemben. Később megnéztem A pármai kolostorból készült nagyszerű filmet, Gérard Philipe főszereplésével, mely úgy kezdődik, hogy robog egy hintó a sziklás észak-itáliai tájon, és a sziklák közül egyszer csak leugrik egy útonálló. Az utasok a pisztolyukhoz kapnak: "Ki vagy?" (Én legalábbis így emlékeztem évtizedekig.) Mire ő meghajol, köpenye lobog a szélben, nagy karimás kalapját leveszi, grandezzával meglóbálja, és azt mondja: "Ferrante Palla, szabad ember". Attól kezdve azt gondoltam: ez akarok lenni! Szabad ember! Közben eltelt több mint ötven év, és azóta is próbálok, igyekszem az lenni. Remélem, hogy az is vagyok. De legalábbis úton vagyok a szabademberség felé.

Mindig el akarják venni a külső szabadságunkat, ez legkésőbb az iskolába lépéssel megkezdődik, de sokszor már az óvoda is fenyeget - ami viszont mindig megmaradhat, ha kimunkáltuk magunkban, az a belső szabadság. Már a magzati korban kezdődik ennek megalapozása az örömteli biztonság megadásával - ami ilyenkor még az anya örömteli biztonságérzetét jelenti. És aztán: tudok-e a gyerekemnek továbbra is örülni, vagy szorongok, és ez a szorongás őt is görcsbe rántja? Netán "tanításoknak" esem áldozatul, és elhatározom, hogy ezt a kis lényt erre vagy arra fogom "terelni"? Tudok-e őszinte maradni? Akkor is, ha baj van? Ha éppen elválunk vagy valaki beteg a családban? Tudom-e hagyni, hogy ő felfedezze önmagát, a maga világát és a világot maga körül, vagy azt hiszem, hogy mindent nekem kell megszerveznem? Tényleg: mi az, amitől nekem kell megvédenem őt? Észreveszem-e, ha tőlem beteg a gyerek? Vajon agresszívvé kell-e őt nevelnem ebben az agresszív világban, hogy sikeres legyen? (Semmiképpen!)
Hogy újra és újra jelen tudjak lenni a magam és a gyerekem életében, ehhez a mindig fenyegetett, de mindig újra kiküzdhető belső szabadság kell.

Dr. Belső Nóra: Szülés utáni depresszió (Jaffa Kiadó, 2017)

"Gratulálok, olyan szép kisbaba! És egészséges! Na, tessék már örülni!" Igazán boldognak kellene lennie, másnak nem jön össze a gyerek, maga meg itt összeomlik!" "Még hogy szülés utáni depresszió! Létezik ilyen egyáltalán, nem csak hiszti meg ijedtség?"
Sokan vélekednek így, amikor egy kismama szülés után nem képes felhőtlenül örülni a kis jövevénynek, csupa szorongás, aggodalom, egyfolytában sír, panaszkodik. Pedig a szülő nők tíz-tizenöt százalékánál előfordulnak ilyen hangulatzavarok. Baj akkor van, ha a szűkebb környezet, a család nem ismeri fel vagy nem tudja elfogadni ezt a helyzetet. Mert így természetesen kezelni sem képes!
Dr. Belső Nóra gyakorló pszichiáter legújabb könyvében a szüléssel kapcsolatos testi-lelki történéseket, az anya és az egész család számára merőben új élethelyzeteket, a perinatális depresszió tüneteit, okait és következményeit írja le és elemzi. Sorra veszi, hogy ilyenkor milyen természetes reakciókra lehet számítani, és mi az, ami már túllép a "normalitás" keretein. Tanácsot ad, mikor érdemes szakemberhez fordulni, és hogyan segítheti-támogathatja a környezet nemcsak az anyát, de az apát is.
Mama-, papa és bababarát könyve egyfajta útmutató azok számára, akik felelős módon szeretnének gyereket, akik nagyobb buktatók és zökkenők nélkül kívánják "végigcsinálni" azt a bizonyos kilenc hónapot, megélni a Nagy Napot, átvészelni az új helyzetben óhatatlanul kitörő viharokat, feldolgozni az esetleges veszteségeket. Hogy a gyerek születése valóban áldás és öröm legyen.

DR. BELSŐ NÓRA a gyógyító munka mellett kutató és oktató is. Szakterületei a depresszió és más hangulatzavarok, a pánik, de behatóan foglalkozik kifejezetten nőket érintő problémákkal, mint amilyen a szülés utáni, illetve a változókori depresszió és szorongás.

Rick Hanson: Sírjak vagy nevessek? - Az emberi agy boldogságra hangolható (Ursus Libris, 2016)

Előfordult Önnel az elmúlt napokban, hogy amint felébredt reggel, máris a problémáin rágódott, vagy szorongott attól, mit hoz a jövő? Ha igen, nincs egyedül, a kutatások eredményei szerint ez a fajta aggodalmaskodás és pesszimizmus nagyon jellemző korunk emberére. Ebben a könyvben Rick Hanson neurológus és pszichoterapeuta kifejti, hogy a félelemre programozott, állandóan a veszélyeket fürkésző beállítódás velünk született tulajdonságunk, és őseink számára elengedhetetlen volt a túléléshez tehát nem kell bírálattal illetnünk magunkat miatta. Viszont lehet változtatni rajta: a könyvben szereplő, rövid idő alatt elvégezhető gyakorlatok rendszeres alkalmazásával átformálhatjuk, pozitív lelkiállapotokra hangolhatjuk az agyunkat. Kitörhetünk a negativitásból, mindennapjaink részévé tehetjük a béke, az elégedettség és a szeretet pszichés jóllétünk szempontjából kulcsfontosságú érzéseit, felfedezhetjük és élvezhetjük a sok jót, ami körülvesz. A belső harmónia felé haladva átültethetjük a gyakorlatba azt a fontos alapigazságot, miszerint boldogságérzetünk szempontjából nem a körülményeink számítanak elsősorban, hanem az, hogy miként éljük meg őket.