A hónap verse 2017. május - Szép Ernő: Virágok ; A virág szebb

Szép Ernő: Virágok
Nincs nekem kedvenc virágom,
melyik szebb, nem prédikálom,
Mind szeretem, mind csudálom,
tavasszal mind alig várom.

És szeretem én a fákat
amennyit csak szemem láthat.
Szeretem, ó, a fanépet,
a fák is olyan szépek, szépek.
Nem mások ők, nézz csak rájok:
égig érő zöld virágok.

Szép Ernő: A virág szebb
A virág szebb a világnál,
Szebb az álom a virágnál.

Szebb a tenger mint az ember,
Szebb a felhő mint a tenger.
 
Hervadt levél szebb a zöldnél,
Szebb a hó az anyaföldnél.
 
Naplemente szebb a napnál,
Holdas éj az alkonyatnál.
 
A hajnal szürke selyemmel,
A köd rózsasejtelemmel.
 
Fecske szép ha száll, ha játszik,
Szebb ha tűnik s már nem látszik.
 
Szép a zene zengvén zengve,
Szebb ha elhalt, csuda csendje.
 
Szép megnézni festett képet,
Aki hátrább-hátrább lépett.
 
Szép a visszhang ha beszélnek,
Jobb az emlék mint az élet.

1945-ben, az oroszok bevonulása után a városi legenda szerint így mutatkozik be, Szép Ernő voltam. A hajdúszoboszlói izraelita iskolai tanító, és egy varrónő fia. Éppen Mezőtúron tanul, amikor egyik tanára támogatásával 1902-ben megjelenik Első csokor című verseskötete. Az érettségit már meg sem várja, Pestre költözik újságírónak. A sovány, apró termetű, félszeg fiatalember emblematikus figurája a szerkesztőségeknek, az éjszakai kávéházaknak és a különböző irodalmi köröknek. Énekeskönyv című verseskötetével a Nyugat költői is maguk közé fogadják, de ő a kor legjobb sanzon- és kupléírója is, kabarédalai slágerszámba mennek.
Népszerű volt és divatos azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla, és mostanában éppen újra felfedezzük, mint a modern abszurd irodalom hazai előfutárát.
Milyen ez a költészet, mi teszi újra népszerűvé a már-már elfeledett költőt, akinek színdarabjait (Vőlegény, Patika, Lila ákác) töretlen népszerűséggel játsszák a színházak.
Szép Ernő titka az egyszerűségében rejlik, a rafinált egyszerűségben és keresetlenségben. Egy gyermek naivitásával, és ártatlanságával, a népdalok tisztaságával és formai elemeivel fejezi ki a modern világot, annak abszurditását. 
Verseiben megáll az idő, jellemzően képeket halmoz egymás mellé, amelyek hol változatlanul, hol variálódva ismétlődnek, lüktet a ritmus, központozás nélkül áradnak az érzelmek, a gondolatok.
Verseiben mély és gazdag érzelemvilág tárul fel, a középpontban a részvét, a szeretet, a szelíd emberség és a megbocsátás áll. Szép Ernő egyszerre édes és fanyar. Egyszerre tud dekadens, mélabús, humoros és csúfondáros, bájos és bohém, meghitt, ironikus és önironikus, panaszos és bánatos lenni. Néha modoros… Ezt látja meg Karinthy, amikor így viccelődik:
…
Nincs játékom, isten bácsi
Azért mondom: bácsi, bácsi.
Ajaj, kicsi fiu voltam
Fiu voltam, fiu voltam
Csilingeltem, csilingoltam
Nincs játékom nekem mostan.
Megjegyzés. Aki ennél még naivabbat ajánl uraságodnak, mint értéktelen hamisítványt, tessék erélyesen visszautasítani.
http://mek.oszk.hu/11700/11758/html/#7

Szép Ernő…olyan költő, aki a nagyvárosból, a keserű, csalódott férfikorból gyermekkora tisztaságába vágyik vissza. Ez a tisztaság a szegények egyszerű tisztasága, valami ábrándos szeretet minden és mindenki iránt. E kisvilágban különös jelentésre tesznek szert az álmok, a régi játékok, valami lét előtti lét emlékei. Szép Ernő az együgyűség iránt különös rokonszenvet érez: Isten a kicsiknek nyilatkozik meg leggyakrabban. - írja Kartal Zsuzsa
http://www.szombat.org/archivum/arcok-a-magyar-zsido-irodalombol-szep-erno