Októberi könyvajánló

Meleg a gyermekem?!
Fischer Eszter pszichológusként jó néhány olyan szülővel került kapcsolatba, akik gyermekük homoszexualitása miatt kerültek krízisbe. Ez a könyv elsősorban az érintett szülőknek kíván segíteni. Megadja azokat az ismereteket, amelyek révén tárgyilagosabban tudják kezelni a gyermekük sajátosságát, segít végiggondolni a tévképzeteket, előítéleteket, és magyarázatokat keres rájuk: mi az oka makacs fennmaradásuknak. Van kiút: az összeomlott jövőkép helyén fel lehet építeni egy másikat, amely a gyerek valóságának megfelel, és amivel a család is együtt tud élni.

Cigány sor

"A Cigány sor megírásának nem célja volt, hanem oka: valami feszítő, belső erő késztetett rá, hogy megírjam. Úgy érzem, minden, ami életem során eddig történt velem, titkon erre a munkára készített fel. S hogy milyen gyakorlati hasznot remélek tőle? Talán akik eddig kedveltek, de nemigen ismertek minket, cigányokat, most megszeretnek; akik utáltak, ezután egy kicsit kevésbé fognak utálni; és akik továbbra is nagyon utálnak, pontosabban fogják tudni, hogy kiket utálnak." "A verbális agresszió legjellegzetesebb formája az asszonyoknak egy pontosan körülírható rituálé szerint zajló és naponta ismétlődő mű-veszekedése volt. A közös udvaron beszélgettek a napi gondokról, eseményekről, miközben fél szemmel állandóan a körülöttük játszó gyerekeket figyelték. Majd minden átmenet nélkül, mintegy vezényszóra, veszekedni kezdtek. Szörnyű átkok, trágárságok hangzottak el, amelyek elborzaszthatták a kívülállót - olykor a nyomaték kedvéért a szoknyájukat is felemelték. Néhány perc múlva oly hirtelenül ért véget a veszekedés, ahogyan elkezdődött, és az asszonyok ott folytatták a beszélgetést, ahol a ribillió előtt abbahagyták." "Érdekes, ahogyan a politikai pártok preferálják a különböző cigány csoportokat. Az MSZP elsősorban a beásokkal szeret együttműködni, az SzDSz és a Fidesz pedig az oláh cigányokkal. Sokat gondolkoztam, de nem tudtam megfejteni a nyilvánvaló vonzalmak okát."

Popper Péter: Út az istenektől Istenhez

Magától értetődő-e, hogy egyisten hívők vagyunk? Az egyistenhit miért magasabb rendű a politeizmusnál? Boldogabb lett-e ettől az ember? Az évezredek során gyarapodott-e a tudásunk az emberfeletti dolgokról? (Halál, halhatatlanság, újjászületés stb.) Vagy máig csak a hit maradt a számunkra? A szerző fiatal kora óta sokat törte a fejét azon, hogy az egyistenhit miért győzte le a politeizmust. Hiszen több istenben hinni sokkal szabadabb , örömtelibb, kevesebb bűntudattal terhelt élet, egyiktől a másikhoz lehet fordulni védelemért.
Erről ír ebben a könyvében. Kapóra jött számára a Gnózis és a gnosztikusok újbóli megerősödése, amely ellentmond sok vallásos hagyománynak, s főként Júdás evangéliumának felbukkanása. Minden társadalomnak vannak lezárt és megkövesedett mítoszai.

Drogprevenció és egészségfejlesztés az iskolában

Az iskola az intézményes szocializáció kitüntetett terepe, az értékek, a gondolkodásmódok elsajátítása, alakítása szempontjából érzékeny fejlődési periódusban lévő populáció nagyarányú elérését biztosító színtér. Az iskolás évek a különböző, egészséget veszélyeztető magatartásmódok – alkoholfogyasztás, dohányzás, droghasználat – megjelenése szempontjából is kitüntetett periódust jelentenek. Nem véletlen tehát, hogy az Európa-szerte működő drogprevenciós programok nagy része az iskoláskorú populációra irányul, illetve az iskolai színtéren jelenik meg. Hazánkban is az iskola a legnépszerűbb terepe a prevenciós aktivitásoknak. Az utóbbi évtizedben egyre nagyobb igény fogalmazódott meg a különböző beavatkozások, így a prevenciós tevékenység értékelésével kapcsolatban is. A programok értékelésével és értelmezésével kapcsolatos információk a prevenciós beavatkozások minden szereplője számára fontosak: segítik a felhasználók programok közötti eligazodását; fontosak a szakmapolitikával foglalkozóknak az egészségpolitikai beavatkozások tervezése során; nélkülözhetetlenek programgazdák számára a programok fejlesztésére irányuló döntések meghozatalában. De a programértékelés végső haszonélvezői leginkább azok a diákok, akikre a beavatkozások irányulnak, hiszen az értékelő munka végső célja a prevenciós tevékenység hatékonyságának javítása. Mindezeket kívánja szolgálni a Budapesti Corvinus Egyetem Viselkedéskutató Központja vezetésével az iskolai prevenciós beavatkozások megismerését célul kitűző, utóbbi években készült kutatások eredményeiből összeállított eme válogatás.

Larousse babakönyv

200 fotón, részletes leírásokban követhető nyomon az újszülött gondozása.  A magyar viszonyokhoz igazodó kézikönyv újdonsült szülőknek az etetéstől és az öltöztetéstől a babakád kiválasztásán keresztül az oltási rendig és a nehézségek kezeléséig.  Találunk benne tanácsokat fiatal anyukáknak, hogyan nyerhetik vissza régi formájukat. A leggyakrabban felmerülő gyakorlati kérdésekkel foglalkozik ez a kiváló szakkönyv, nem száraz szakkifejezésekkel, hanem közérthető módon tárgyalja a babagondozás témáját.

Kelet-Afrika a fejlődés útján

Ebben a tudományos-ismeretterjesztő monográfiában a szerző Kelet-Afrikát nem földrajzi értelemben járta körbe. Célkitűzése, hogy bemutassa a kelet-afrikai térségi fejlődés regionális szemszögből górcső alá vehető eddigi főbb történelmi állomásait, szereplőit, folyamatait és mindazok az intézményesített vagy tervbe vett lépéseket, amelyek elvezethetik a kiszemelt terület államait egy gazdaságilag, szociálisan, technológiailag vett fejlett(ebb) állapotba. Kelet-Afrika alatt e célból a kelet-afrikai Közösséget és jelenlegi tagállamait vizsgálja.

Elektronikus tanulási környezetek

Ha a tanítás és tanulást – és tágabb értelemben az emberi kogníció fejlődését – egy olyan rendszerben vizsgáljuk, amelyben a biológiai, a társadalmi és a technológiai tényezők egységes kontinuumot alkotnak, láthatóvá válik, hogy az elektronikus tanulási környezetnek nem egy hirtelen előbukkanó „édeni struktúrát” jelentenek, hanem bennük egy újabb, a korábbiakból szervesen kibontakozó sajátos „kognitív habitus” manifesztálódik. A neveléstudományi reflexió és értékelés ezen a területen még a paradigmaalkotás előtti szakaszban van. A könyv kísérlet a vizsgált jelenségek értelmezésére, az eddigi tapasztalatok rendszerbe foglalására, s egyúttal újabb kérdések feltevésére is ösztönöz. Az elemzések a következő kérdések köré csoportosulnak: Hogyan módosulnak a tanulás és a tanítás mibenlétéről kialakult elképzeléseinek az új eszközvilág hatására? Lehetséges-e hogy az elektronikus tanulási környezetről gondolkodva a megszokottól eltérő módon értelmezzünk bizonyos, a pedagógia, a didaktika tárgyát képező jelenségeket? Elképzelhető és hasznos lehet-e a társadalomtudományi jellegű neveléselmélet és neveléstörténet mellett egy másfajta, nagyobb ívű megközelítés, amely az evolúciós történetiség mentén vizsgálja a tanítás és tanulás folyamatokat?

Marketing a 21. században

Ez a könyv azt a célt tűzi ki maga elé, hogy szakítva a marketing hagyományos, meglehetősen elavult eszköztárának mechanikus bemutatásával, teljesen új megközelítési módot alkalmazva, azokat a külső és belső környezetben lezajló változások generálta hajtóerőket elemezze, amelyek magát a marketinget, mint tudományt is immáron megújhodásra kényszerítik. A 21. század marketingjében kulcsfontosságú szerepe lesz annak, hogy a vállalkozásokkal felismertesse, hogy a jövőbeni sikeres működésük záloga egy komplexen értelmezett és konzekvensen végrehajtott márka- és vevőmenedzsmentben rejlő helyes stratégiában rejlik. Mélyreható elemzésre kerül a márkaépítés, mint a 21. századi marketing egyik kulcsterülete, továbbá tágabb tekintetben vizsgálatra kerülnek a K+F és a marketing kapcsolatának menedzselési problémái, párhuzamot vonva a szervezetközi kapcsolat- és hálózatmenedzsment kérdéseivel.

Az otthonos idegen

„Az ’egzisztenciális feszengés’ csak az egyik lehetőség. A továbbiak: ’megbékélt feszengés’, ’nyugtalan meglét’ ’létnyugtalanság’. Ezeknek a költészete Kukorellyé, ez az ő közérzete. Műveiben ő ez a közérzet. Olyan emberé, aki számára nincs bizonyosság, aki ebbe beletörődött, heroizmus, szomorúság nélkül, de némi megindultsággal és humorral. A költőnek nincs azonos önmaga, én és ön sohasem fedik egymást önérzet és érzett ön(maga) szintén nem, hiszen az, amit magyarul ’önérzet’-nek mondunk, mindig az én retorikáján át jelentkezik, szólal meg, indíttatásáról pedig keveset tudni. A Kukorelly-féle közérzet nem olyan, hogy a sült csirke tölcsérként érinthetné, csak olyan, hogy a lepedő nehezékként. Olykor. Olykor másként.”

Az utolsó szalmaszál

Isten megajándékozott engem a legdrágább Feleséggel, Kékessy Margittal. Pályakezdő tanárként talán Kalocsára is csak azért kellett mennem, hogy vele találkozhassam. Ő mindkét ágon régi nemesi család sarja volt, s örökölte ősei minden nemességét. Rá is érvényes az a mondat, amit egy székely asszony mondott egyszer Csoóri Sándornak: „Az én párom olyan ember, tedd a sebre: meggyógyít.” Ma is példaképem az önzetlen és tiszta szeretet gyakorlásában s a szenvedés zokszó nélküli, méltóságteljes elviselésében. Féltő, óvó, gondoskodó jósága odaátról is beragyogja életemet. A legszebb álmom, hogy maga köré gyűjtse gyermekeinket, várni fog majd rám az Ég kapujában. Ezt a könyvet, amelynek a tanulmányai és cikkei nagyrészt közös életünk utolsó éveiben, a súlyos, gyógyíthatatlan  betegséggel vívott drámai küzdelem időszakában íródtak, a Feleségem áldott emlékének ajánlom.

Az irodalmi mű befogadása

A könyvben több olyan megállapítást olvashatunk, mely a hazai irodalomolvasás-kutatás nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményének tekinthető, mint például a műhöz túl közel kerülő és túl távol maradó, valamint az optimális befogadói sávba kerülő olvasó; a vágyvezérelt és valóságvezérelt olvasói stratégiák és azok ötvözete; a társadalmi rétegenként eltérő "tetszési" szokások, értékelési mércék; az élményalakzatok és élménykörök; a redukáló olvasattípusok; az újraolvasás jelenségének alaposabb megismerése, a hivatásos és laikus olvasók összehasonlítása; az "akinek van, annak adatik" és az "annak is adatik, akinek nincs elég" elvek empirikus igazolása.